Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Atomrobbanás, világháborúk és újítások

2009.07.27

    Ha eleget bámészkodtunk a neoviktoriánus korban, ugorjunk be H.G. Wells időgépébe és szaladjunk  egy kicsit előre a történelemben, mondjuk úgy 150 évet, a második világháborút követő, hidegháborús időszakba.
    A szuperhatalmak felemelkedését láthatjuk, s mialatt hatalmas geopolitikai erők feszülnek egymásnak, az Egyesült Államokban folyik az amerikai álom megteremtése, Kép Oroszországban és Kínában pedig javában építik a szocializmust. Európa valahogy kimarad a versenyből, hisz képtelen egységes, a többi hatalommal szemben megfelelő politikai erejű egységet létrehoznia.
    Ez történik a színpadon, viszont a színfalak mögött eszement iramban folyik a nukleáris fegyverkezés, és a társadalom az atomháborútól való rettegésében éli életét.
    A dieselpunk ebbe a világba kalauzolja el az olvasót, (nézőt, játékost), ahol a steampunk-hoz hasonlóan megjelennek újdonsült technikai vívmányok melyek legfőképpen az olaj és az atomenergia fejlesztésének köszönhetőek, egyfajta járulékos haszonként a fegyverkezésnek hála.

    Ám a dieselpunban több féle elképzelés létezik, ami leginkább kettő, de inkább három kategóriára osztható fel.
    Az első verzió történeti hátterét megismerhettük fentebb, a második ennek folyománya, továbbgondolása lehet - bekövetkezik az atomháború, és a politikusok (katonai vezetők) porig égetik a bolygót bombáikkal. Így egy posztapokaliptikus világ emelkedik ki a nukleáris hamuból, ahol az emberiség megmaradt túlélői próbálnak meg valahogy boldogulni, és aKép radioaktivitás is számtalan furcsa jelenséget produkál.
      A poszt-apokalitikus fantázia egyik legjelentősebb műve a Terminátor, bár ott a fő ellenségképet a gépek testesítik meg, nem pedig ellenséges országok, társadalmak, vagy ideológiák.
    Meghatározó a műfajban a Fallout Univerzum**  is, mely mára az egyik legsikeresebb számítógépes RPG-vé vált szerte a világon.
    Végül, de nem utolsó sorban koncentráljunk egy kicsit Európára, ahol elég baljósra sikerült a történelem alakulása.  A II. világháborút ugyanis nem a Szövetségesek nyerik, hanem a Tengelyhatalmak, így a világtérkép teljesen más arculatot mutat, mint ahogy mi ismerjük.  A világ jellemzője a felerősödött állami ellenőrzés és diktatórikus berendezkedés, amit ismerhetünk Orwell 1984-éből, vagy Philip K. Dick Ember a Fellegvár című művéből.
    A szkeptikusok felkiálthatnak most, hogy ez nem is dieselpunk, hanem disztópia és ebben a kérdésben természetesen egyet is értek. De a két fogalom összekapcsolódása egyértelmű, az antiutópia magába foglalja mindegyik “punk” stílust (ha a steampunkot annyira nem is, de a cyberpunk-ot és a dieselpunk-ot mindenképpen) negatív jövőképe miatt.
    A dieselpunk is nosztalgikus szemmel tekint vissza a 60-as 70-es évekre, s  egyfajta bizarr romantikát ad ennek a korszaknak - hisz a háborútól való állandó rettegés hátsó gondolatként jelen van az emberek mindennapi életében, s csak remélhetik, hogy nem következik be a kataszrófa, amibe beleszólásuk szinte egyáltalán nincsen.
    Furcsa kifigurázása ez tehát egy olyan álságos világnak, amelynek talán legfőbb mondanivalója abban rejlik, hogy ha az emberek vágyai, igényei a megfelelő szinten ki vannak elégítve, vajmi kevest törődnek a világ sorsának alakulásával, s képesek félelemben is élni, akár hosszabb távon is.

www.fallout.sfblogs.net

**A Fallout egy körökre osztott szerepjáték-sorozat, melyet az Interplay és a Bethesda Softworks adott ki. A cselekmény a XXII. és XXIII. században játszódik, némi retró-beütéssel, ugyanis a hangulat az 1950-es évek atomháborús félelemmel átitatott légkörét idézi.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.